Lila

...köd is lehetne, de ez most egy lila kendő.

A legközelebbiig...

Váltás

Évszakváltás, élethelyzet váltás.
Kötésről horgolásra, és vissza, másikról egyikre váltás.

Őrületes terveim vannak.
Valószínűleg nem fognak maradéktalanul megvalósulni.
Legfőképpen azért, mert hiányzik némi eszköz és erő.
De majd hozok baltát.
Nem én leszek a baltás gyilkos, bár "A rém" még lehetnék is.
De bútort fogok átalakítani.
Egészen a kukáig.
Nem részletezem.
De nem a pazarlás vezérel.
Nyugi.

De amíg ez a kedves célszerszám nem áll rendelkezésemre, addig mással töltöm ki az időmet.

Készül egy takaró, nekem. Önző leszek, vagyok. És ezt én kapom.

A minta régóta tetszik, és nem véletlenül. Azon felül, hogy igen mutatós, még haladós is. 

Sütöttem hókiflit. De méretét tekintve inkább hóbucka. 

Ja, és aszalódok.
Már nem én.
Illetve, én is, koromból adódóan, de ezt most géppel teszem.
Almák, körték, szilvák ellen vetem be.
És nagyon élvezem!
Mind azt a finom illatot, ami a lakást belengi, mind pedig a végterméket.

A legközelebbiig...!

Don't worry now

Épp ez a zene szól.
Nem, nem az a réges régi sláger. Ez egy pörgősebb, nekem jobban tetszős.

Hát, jó, nem aggódok.

Lenne miért.
Pedig.

A múlt hónapban volt, ami nem jött, pedig vártam.
Most megkaptam.
Többszörösen.
Örülök, mert tudom, minden rendben van.
Nem akarok elégedetlennek tűnni, de kissé már átestem a ló másik oldalára, úgy, hogy jelen pillanatban tényleg csak az esés az én saram... De tudom. Örüljek, hogy van. Örülök.

Elkezdődött az ovi.
Nem ott, ahol terveztük. És nem is ott, ahol kellene.
Ez most tudom, érdekes, de valóban így van.
Viszont ovi van, máris sok új élmény van, új, kezdődő barátságokkal, kedves óvónénikkel, jó sok jövőbeni programmal és jövő héten kezdődő logopédiai helyzetjavítással.
Mert hogy nekünk arra is szükségünk van.
Nagylányom 14 hónaposan már gyönyörűen beszélt, bővített mondatokkal, soha, semmi beszédhiba, alkotott szó.
A Kicsi minden létező hibát sikeresen alkalmaz.
Néha spanyolnak érzi magát, a "j" hangot "h"-nak ejti.
De a "nekem" is rendszeresen "hekem".
Szereti a "cumiugort", és a "Mördit" Dörmi helyett, amit "holnap ettem", és "eRőLe" szoktunk menni, amikor épp nem "mekkora méter centi mély" a magassága...

Az ovi kezdéssel nálam az ősz is beköszöntött, horgolódnak a tökök, ha lesz elég elszántságom, akkor ajtódószek is készülnek.

És ha ősz, akkor bespájzolás a még lehetséges gyümölcsökből, de most aszalva.
Kaptam alma chipset, és idővel megkapom az aszaló gépet is, alig várom.
Lesz szilva, alma, banán terveim szerint.

Térülök-fordulok a lakásban és lépten-nyomon a fonalakba ütközök-nos ez cseppet sem zavar, és időnként beugrik, hogy mit lehet egyik-másik fonalból csinálni.
Így született meg egy délelőtt folyamán az első szőnyegem.
Nagyon jó, a Kicsi kedvence lett.

A napokban visszaminősítettem magam tinivé, és elővettem kedvenc, de régóta hanyagolt szerzőm könyveit.
Éljen Vavyan Fable!

A legközelebbiig!

Csak képek

Pár szóval...

A szilvalekváros kuglófot kinevezem a lakásom kuglófjává, az ország tortája után szabadon.
Teljesen elégedett vagyok.
Külcsín, belbecs, összhangban.

Volt egy éve egy bejegyzésem.
Melyben akkor kijelentettem, hogy egyszer úgyis lesz nekem még annyi, de annyi fonalam!
És lett!
Kaptam!
Ajándékba!
Innen is köszönöm!
Amint lesz módom, rendszerezem őket (nagy dilemma, hogy szín vagy összetétel, vastagság, vagy kedvenc, kedvencebb, legkedvencebb legyen a rosta...).
Addig egy kép az egyik szépségről.

Azt mondják, kérd és megadatik.

Vazze, bevált! 

A legközelebbiig...!