Még mindig csodás az idő!

Ma is csodás napra ébredtünk, száz ágra süt a Nap!
Szerencsére ma teljes a család létszáma, így szabadban és együtt töltjük a napot, terveink szerint.

Pénteken is sikerült egy meseszép napot összehoznunk, férjem szabados volt, így a délelőttöt az egyik közeli erdőben töltöttük, nagy-nagy sétával.

A Kicsivel is sokat járok ebbe az erdőbe, gombákat keresni, keresni az őzek csapásait, a sózót, amit ásványi anyag pótlásként tesznek ki nekik, vagy éppen Törpillát, Törpapát vagy Okoskát keresve.
Mert ők itt laknak ám, az egyik tisztáson, nem messze tőlünk. Ezt sokáig én sem tudtam, de szerencsére a Kicsi felvilágosított, hogy kik a szomszédaink. Szokott nekik kiabálni, közösen kell megkeresnünk Aprajafalvát, engem általában az erdő sűrűbb részére küld be, amíg Ő a tisztáson kiabál nekik. Ami a legjobb az egészben, hogy a kis vékony hangja visszahangzik, ami minden egyes alkalommal meglepetésszerűen hat Rá. Ilyenkor a kis mutatóujját felemelve, halkan megszólal: Anya, psztttt! Hallod???

Tehát ma biztos, hogy megint megyünk valamerre.
Sajnos, málnát már csak elvétve találunk, a szeder is leérett már, a gombákhoz meg nem értünk annyira, hogy fogyasztásra le mernénk szedni.
Pedig nagyon sokfélével találkoztunk már eddig is.
Egy alkalommal egy helyi bácsit kérdeztünk meg, aki épp az erdőből jött ki egy kosár káposzta gombával-na, őt speciel ismerjük, egyik kedvenc sorozatunkból, a River Cottage-ból-, hogy hol tudnánk a leszedett gombát megvizsgáltatni? (Gondoltuk, hogy otthon is van gombavizsgáló, itt is biztos működik, hiszen terem, mint a gomba...)
A bácsi válaszai az alábbiak voltak:
- internet
- könyv.
Kérdeztük, hogy más lehetőség?
Hát, nyaljuk meg, és ha csíp, akkor az nem jó.

Hmm, ez a helyi orosz rulett-gondoltuk.
Ha elnézed a neten, bebuktad.
Ha szerencséd van, akkor csak rosszul leszel pár napig, ha kicsit pechesebb vagy, akkor ez volt az utolsó gombád...
Legjobb esetben viszont idővel ki is tanulhatjuk a gombákat... :-)
Szedtünk is két kosár gombát, azt azért figyelembe véve, hogy ne keverjük a fajtákat.
Az egyikbe kb. 5 nagy fej káposzta gomba került, a másikba, ami Férjem szerint tutira ehető, egy rakat másféle.
Férj először nyalt, majd netezett, mert gyanús ízt érzett, és végül kiderült, hogy sikerült egy fél erdőt megfosztani az egyik legmérgezőbb gombafajtától...
Azóta csak nézzük őket, meg fotózzuk.
És nagyon finomnak találjuk a bolti, előre csomagolt gombát.

Este pedig befejezem a megrendelt sapkákat, sálakat, hogy időben haza tudjam őket küldeni.
Képek később.

A legközelebbiig...