2016. június 14., kedd

NESZEsszer, mit eszel?

Mozgalmas volt a hétvége.
Kezdődött egy kétnapos migrénnel, ami a pénteki munkanapomat is lerövidítette.
Tulajdonképpen már elég jól kezelem saját magamat.

Egy kis egészségügyi betekintő, Mártinál.

Rájöttem, hogy ha nem eszek fehér lisztes dolgokat, akkor nincs migrén, illetve jóval kevesebb, és kevésbé erős formátumban.
Ezt azért tudom határozottan állítani, mert néha elcsábulok, és egy-egy zsemle után jön is menetrendszerűen a migrén (ami mondjuk még előfordulhat a nyers hagyma bármilyen változatától, legyen az medve-, fok-, lila-, újhagyma, stb.).
Viszont már nem kell annyi gyógyszer, elég egy, esetleg kettő F. Rapid (nem reklámozunk), és jobban is leszek. És szidhatja bárki az energiaitalt, nekem igenis ilyenkor jót tesz, ismét emberré válok általa.
Amiért nagyon jó, hogy nem kell annyi gyógyszer: kb. 2 hónapja testszerte bevérzéseim lettek, igazán jól mutatok velük, mint Pimpa, a foltos kutya. Bár neki annyi előnye volt, hogy el tudta hagyni a foltjait, nekem ez még nem megy.
Doktornénim azonnal laborba és hasi UH-ra küldött, ahol több dolog is kiderült.
Bár nem tulajdonítok nekik nagy jelentőséget, elég, ha majd idővel a szakorvos megmondja, mit kell tenni.
Azt hiszem, azért egy-két szikevágás kinéz, de no para.
Viszont, az egyik szervem nagyon nem szereti a sok gyógyszert, bár még jól működik, de nem akkora a mérete az egyik oldalon, mint a társának, ezért félévente kontroll. Szóval, ikreim nincsenek, e szervemet tekintve. Mert már nem hasonlít a jobb a balra.

Ezért, amikor csak tehetem, füvezek, azaz zöldet eszek, nem csak azért, mert egészséges, hanem mert végre egyre több az idénytermék, és mert vágyom is.

 Az aszalt paradicsom a tavalyi, általam készített még!


Na, jó azért a quacamole is nagyon finom volt, fűrészporos kenyérrel, ahogy a Nagylányom nevezi.




És mert mostanában a körülmények úgy hozták, hogy folyamatosan a komfortzónám határait ugrálgatom át, varrtam egy neszesszert, cipzárral. Közeli képet nem mernék mutatni, varrni tudó olvasóim lelki békéjének megtartása érdekében.
Távolról igazán mutatós.
Mint én.







De ez már a vasárnapi levezető volt, cseresznyeszedés, cseresznyebefőtt befőzés, mosás, takarítás, vasalás, főzés, bevásárlás, kisszoba selejtezés után.

Kezdem nem szeretni a hétvégéket.
Na, jó, ez így nem igaz.
De szinte semmire nem elég.
Legalábbis a passzív pihenésre nem.
Nekem legalábbis.

A legközelebbiig...!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése