Mert az övé.
Ahogy a fonal is az övé volt, mint már említettem.
És mert a Tiszavirág fesztiválra leutazott hozzánk, és akkor adtam oda Neki.
Azt mondja, tetszik neki.
Természetesen saját fejből, minta és előretervezés nélkül, menet közben alakuló kendő volt.
A fonal vastagsága nem az én kedvenc méretem, de ahogy már jeleztem, ugrálgatom át a komfortzónám határait minden tekintetben, és ez jó volt arra, hogy lássam, mennyire van hozzá türelmem, kitartásom, elszántságom.
A gyöngyök belekötésével még van mit próbálkozni, de az utolsó mintaegységnél már szinte ráállt a kezem, akarom mondani a tűm.
A legközelebbiig...!
Így csak még értékesebb a számomra, hogy sokáig keresgélted a vastagságát, mire megtaláltad, és hogy túlmentél érte(m) a határaidon...
VálaszTörlésvolt párszor olyan kósza gondolatom, hogy "elég ez már", de győzött az az érvelésem magam felé, hogy amíg a fonal tart, addig kötöm... és használd egészséggel és olyan örömmel, ahogy én a kék kendőt tőled!
TörlésKöszönöm! :)
Törlés