Amikor sok dolog félre- vagy nem sikerül.
Értetlenül állok például ez előtt a három fonal előtt...
Még év végén vettem őket, és a mai napig nem tudom, hogy miért ezeket a színeket válogattam össze.
Már több variációt is elkezdtem horgolni, kötni, most ennél a változatnál tartok. A jelen állapot szerint már a kardigán mindjárt kész van, szerintem két nap, és felteszem.
Nem azért haladok vele ilyen lassan, mert nehéz kötni, horgolni, hanem mert nem nagyon ösztönöznek a színek.
De kivárom, hogy mi lesz belőle.
Aztán a következő antisiker történetem a mézeskalácsom. Mert ha már elmaradt Karácsonykor, akkor most pótoltam. Nem kellett volna. Amíg az utolsó falatot nem nyeled le, minden rendben van. Aztán egyszercsak sokkot kapsz- a szódabikarbóna mennyiségétől!!!
Elnéztem? Elmértem? Nem tudom, de akár büntetni is lehetne az ízével...
Ja, és hogy még mindig a rosszról legyen szó, először torokfájásom volt, majd közel két hét köhögés, de már olyan szinten, hogy majd megfulladtam.
Alighogy jobban lettem, a Férjem elment dolgozni az egyik nap, majd ahogy beért, hívott is, hogy ugyan, menjek már elé a kedves barátunkkal, mert elindult haza az autóval, de olyan rosszul van, hogy nem tud vezetni...
Így hazahoztam, két napig hasmenés, hányás...
Vasárnap hajnalban arra ébredtem, hogy a Kicsi hányt kis híján nyakon...
Ez a tevékenysége az egész napra jellemző volt utána.
Szerencsére szerdán már ment oviba, gyógyultan.
Mint utólag kiderült, Férj munkatársai szintén ezzel a betegséggel küzdöttek meg.
És hogy miért nem jelentkeztem azon kívül, hogy némi kedvetlenség és más jellegű elfoglaltságaim is voltak?
Nos, én akartam.
A telefonomról.
Két bejegyzést is írtam, mindkettőre azt mondta az alkalmazás, hogy bizony nem fogja közzétenni.
Lehet persze mondani, hogy akkor miért nem írtam a laptopról?
Én írtam.
Volna.
Csakhogy a blogger felület mondhatnám, hogy írásvédett volt.
Egészen máig.
Hogy mi történt, nem tudom, de amint a bejegyzést elkezdtem volna írni, nagyhasú, kopasz férfi képe jelent meg, és biztatott a fogyókúrája kipróbálására...
Mára viszont feladta, úgy látom, mert végre írom a bejegyzést.
És reményeim szerint közzé is tudom tenni.
Képeket is mindjárt teszek fel, ha sikerül...próbáltam, eddig nem ment.
A legközelebbiig...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése