Kezdek átmenni valami időjárásjelentésért felelős blogba.
De ha egyszer annyira meg tudja határozni az ember hangulatát az idő!
Tegnap délután végre sikerült egy nagyot sétálni, már a Férjem is elég erős volt hozzá.
És milyen remek, ha az ember lányának van egy kisebb gyermeke is!
Anyát simán lehet a falu határában bohóccá varázsolni, legalábbis a külső szemlélő számára.
Futni a réten, közben nagyokat sikongatni, ijesztő hangot kiadva a Kicsit kergetni, indián szökdelésben közlekedni, majd átváltani törpejárásra, hogy utána ismét fogócskázhass és apával a "Bújj, bújj zöldágot" énekelve végigvonulni a falun...
Olyannyira bejött ez a program a Kicsinek, hogy ma reggel az ovis buszra várva is aranykapuztunk, de jelen esetben az lábaim között bújt át... :-)
De ne gondoljuk, hogy az élet csak jó és szép!
Hogy tudjuk, mi a valóság, ezért néha kapunk rossz híreket (beteg barátnő), vagy kopogtat a múlt, mert vannak emberek, akik nem tudják a múltat feledni, és évek hosszú sora alatt önmagukban táplálják a tüzet, vélt vagy valós sérelmeik miatt. És néha, ezeket a dolgokat ki- vagy átszínezik, annak megfelelően, hogy nekik mi a tetszetős.
Pedig, a múltnak csak egy jelentősége és erénye van: hogy elmúlt...
Viszont, kötöttem egy lila pulóvert, ami célba ért, és annyira örülök, hogy tetszik a megrendelőjének!
Valamint, horgoltam egy újabb hópelyhet, a mintája nagyon tetszik, a fonal, amiből készült, szintén, de hogy nem horgolásra van tervezve, az biztos!
Bambusz tartalmú, a szálak nagyon vékonyak, és folyton lemaradt egy-egy...de akkor is megcsináltam! ;-)
És készülnek a többi kívánságok is!
A legközelebbiig...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése