Tegnap a Férjem készített pár fa gombot.
Célszerszámok híján a végeredményt még jobban értékelem, mint amennyire egyébként is boldog lennék attól, hogy a kérésemre, és az én elképzelésemnek megfelelően csinálta őket.
És ha már elkészültek, akkor megterveztem és lefotóztam a kézimunka oldalam profilfotóját.
Már tervben van a ruhára varrható címkék kinézete is, hamarosan megvalósulnak.
Tegnap kedves Szomszéd Nénink is átjött hozzánk, szeretünk vele beszélgetni.
Világot járt, de mégis a földön maradt, pedig kevés ország van, ahol ne élt vagy utazott volna át.
Lehet vele politikáról, a múltról beszélgetni, de rengeteg ismerettel rendelkezik a természetről, akár gyógynövények, akár gombák, fák, bármi a téma.
Nekünk ráadásul nagyon jó nyelvlecke, amellett, hogy eredeti előadásmódja egyébként is nagyon élvezetes.
A múlt hétvégén ciabatta sütéskor jött át, hozott háromféle helyi, háznál sült parasztkenyeret, mindig gondol ránk, így másfelet nálunk is hagyott.
Persze, én adtam neki a ciabattaból, hát tegnap többször is felemlegette, azt mondta, finomabb, mint amit a pékségben lehet venni!
Nekem ez nagy dícséret, főképp, hogy sokáig élt Olaszországban, barátnői a mai napig ott élnek, sűrűn jár vissza, tehát van összehasonlítási alapja.
Tegnap kenyér helyett csokoládéval és a Kicsinek egy könyvvel állított be.
Persze, mi is mindig meglepjük valamivel, mert kölcsönös közöttünk az adok-kapok.
Gomba, amit Ő vagy mi találunk, lekvár, amit én főztem be, sütemények, pékáruk, házi sajtok, stb.
A horgolt tököcskéknek nagyon örült például.
Közben elkészült egy újabb sál is.
A legközelebbiig...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése