Az úgy volt, hogy én kedvet kaptam a fehér bútorokhoz. Ehhez használtan vettünk olcsón komódokat, asztalt.
De közbejött a tél, megfelelő hely hiánya miatt a festés elmaradt, illetve csak kis dolgokra korlátozódott.
Aztán a héten sikerült 3 óriás ládát vennünk.
(a történet olyan "mi-s": régóta kerestük a megfelelő ládákat, egyet a hálóba, az ágyneműknek, plédeknek, egyet meg a nappaliba, asztalnak.
Végre a Férjem talált egy hirdetést, 3 láda 1 áráért, "nézdanyafelhívommegyünk", elmentünk, eladó borzasztó kedves, majd még borzasztóbban kétségbeesett, hogy hol az utánfutónk?! Á, nem kell az nekünk! Majd miután megmutatta a ládákat, kicsit mi is elgondolkoztunk.
Egy befért hátra, az üléseket gondosan kivettük még otthon. Egyet meg lazán feltettünk az eladó segítségével a tetőre. A gumipókokból kevesebb volt, mint a készletünk, mert a múltkor Férjem egy házaspárt kisegített az Ikeánál.
Ami nálunk maradt, abból egy elszakadt, ahogy a ládát rögzítettük.
Én egész úton figyeltem, hogy lejtőn le mikor látom meg az autó elején a ládát, emelkedőn felfelé pedig, hogy mikor hagyjuk el???
Azért útközben megkérdeztem, nem voltak a méretek feltüntetve?
Hirdetés megnéz: khm...
Persze, hogy ott volt: 2 db 110x70x70, 1 db 125x70x70 cm...)
Férjem másnap lecsiszolta, lekezelte, javította, lefestette.
Az egyik azóta a hálónkba került, máris tele van pakolva.
A másik ideiglenes helyén figyel.
Tegnap az egyik komód is átváltozáson esett át.
Szintén Férjem által, aki úgy látszik, elorozta a hobbimat.
A fiókok fehérek lettek, a teteje sötétbarnára lesz pácolva.
Így momentán én csak horgolok, kötök, hímezek...
A legközelebbiig...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése