2014. május 2., péntek

Szervusz Május!

Csütörtökön elmentünk a Nagylány elé az edzésére, és akkorákat dagadt a keblem!
Agyon lett dicsérve, hogy milyen tehetség, egy talentum, és sokkal jobban fejlődik, mint ahogy azt az edzők elgondolták, és akár fényes sikerek is állnak előtte, ha minden és mindenki úgy akarja!
Kell ennél több egy anyának?

Gyönyörű, napsütéses nappal köszöntött be nálunk a május, élveztük a meleget, azt, hogy a Férjem itthon volt, hogy nem kellett rohanni, hogy lehetett egy kicsi kirándulást tenni a környéken, mind földrajzilag, mind gasztronómiailag...

És ha május elseje, akkor: ekkkkkkora májusfát állítottak fel a falunkban!



Kinyílt az egyik olyan virágom, amit még tavaly, költözéskor, cserépben hoztam ki, alig volt egy kis zöldje már télen, most, amikor március körül csináltam egy kis sziklakertet, a kidobás helyett oda ültettem, hogy hátha...és milyen jól tettem!

Igaz, csak két kicsi virág, de lesz majd jövőre még több!



Tegnap este befejeztem a világos sapkát, amit félreraktam egy pár napra, mert amikor már majdnem elkészültem vele, észrevettem, hogy csúszás van a mintában...az ilyen oly bosszantó tud lenni, főleg, hogy nem egy bonyolult mintáról van szó. De a bagoly varrása után máris sokkal jobban esett ismét fonalat szorongatni, és kötőtűkkel dolgozni.

A múlt héten kaptam egy zsákocskányi gyöngyöt, meg flittert, és most ismerkedek a velük való munkával és legfőképpen szokom őket, látványilag. Ezért szegény barátnőm mindkét sapkáját díszítettem velük.
Csak remélni tudom, hogy Ketteske is elnyeri tetszését, a virágos, ciklámenes sapkára azt írta, gyönyörű, és alig várja, hogy hordhassa!








A legközelebbiig...!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése