Azért az alkotás is jelen van az estékben.
Bár most lassabban megy, a lakás ismét katasztrófa sújtotta övezet, kezdem úgy érezni, hogy nekem minden nyáron megadatik az "új élet" kezdete, annak mindent felforgató bájával.
Tavaly hirtelen költözés, neverendingstorynak betudható lakásfestéssel, és egy decemberi "lenyugodhatokmertvégrerendvan" érzéssel katartikus végben való kitöréssel.
Erre most vasárnap megjöttek azon dolgok az életembe, tárgyakról beszélek, nem érzésekről (róluk lemondtam volna, illetve ha bölcsebb vagyok, akkor 5 évvel ezelőtt már letudtam volna őket), amelyeket egy éve várok.
De csak egy részük.
És az ő egy részüknek egy része sem nálam landolt, mert ha mi "költözünk", akkor tuti, hogy az nincs rendben. Valahogy érzem, értem, hogy miért, vagy mi/ki miatt.
Szóval, most a lakás egy raktár, egy szemétdomb, egy "meneküljünkotthonról" terület.
Ja, hogy miért nem teszek rendet?
Nem rajtam múlik.
Pár (konkrétan 5 doboz) gardróbszekrénnyi csavar az oka: őket a fuvaros máshová tette le. Más, egyéb dolgaimmal együtt.
Ma ott tart a sztori, hogy majd én menjek el értük.
Kb. 100 km-t.
Köszi, innen is.
Beee happyyyyy!
 |
| táska lesz, de mivel haladós a munka, így lebontottam...ja, mert dupla szállal stabilabb |
 |
| nyaklánc, A-nak, a többedik-Lelkes reklámhordozóm |
 |
| smoothi...vagy valami olyasmi, ebédre imádom |
 |
| unokahuginak lesz szülinapi ajándék |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése