A tegnapi napom viszont katasztrofális volt, már vasárnap este éreztem a szememben, hogy ismét jön a migrén.
A gond az volt, hogy elfelejtettünk gyógyszert venni, így nem volt mivel tompítanom.
Reggel még megcsináltam a Kicsinek a reggelit, de megkértem Férjemet, hogy Ő vigye ki az ovisbuszhoz.
Na, ez nem jött össze, mivel neki is fejfájása volt.
Így mindenki ágyban maradt.
Én speciel csak addig, amíg nem kívánkozott ki belőlem a migrén hatására a gyomrom tartalma.
Férjem megszánt, erőt vett magán és a fejfájásán, és hozott gyógyszert.
Búvárgyógyszer volt, mert csak lement, szétnézett, és már jött is vissza.
Nagylánynak üzentünk, hogy siessen a suliból-ami busszal, átszállással minimum 1,5 óra-, mert a Kicsire neki kell majd vigyáznia, amíg eldől, megmaradok-e vagy sem.
A gyógyszertáros néni a legnagyobb dózisú gyógyszert adta, így délután 4 körül már szinte jól éreztem magam-értsd: ödésmás szem, száj, remegő végtagok, felfúvódott has, és csak enyhe, tompa nyomás a fejben.
Egy fél szendvics felét sikerült is megennem, majd este 8 körül ismét éreztem, jön a fájdalom, de most elkaptam, és reggel újjászületve ébredtem.
Ma elintéztünk sok mindent, mert úgy tűnik, nálunk tényleg azt a mondást kell szem előtt tartani: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
Ki tudja, hogy a migrén miatt megint melyik napom megy el dolgavégezetlenül????
Most még megcsinálom itthon, ami tegnap elmaradt, aztán a lila kis ruhát tovább kötöm, a fehér sapkát is be kell fejeznem...
A legközelebbiig...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése