222

Ma egyfolytában ezek a számok jöttek velem szembe... Én tudom, hogy mit jelentenek, remélem, teljesül amit képviselnek.

Éjjel alig aludtunk, és nem önszántunkból. A Kicsi belázasodott, egész éjjel pogózott az ágyban, hol a fülemben volt a lába, hol az apja nyakában, de alig két és fél órás tengelye körüli forgás után a lábunknál megtalálta az ideális pozíciót, vélhetően a csí ott áramlott a legjobban.

Doktor néni örömmel üdvözölt minket, mint fix és rendszeresen visszatérő betegeit, majd megnyugtatott, hogy láztalan hétvége abszolválása után lehet oviba menni.

Ez azért is nagy dolog lenne, mert az oviban nagyon várják a hétfőt, ugyanis a Kicsi 5 éves lesz, és a szülinap az oviban egy egész napos róladszólanap.
Óvónénink jelezte is rögtön, bejelentkezésünk során, hogy akkor az óvónéni2.0-val átküld valamit, amit készítsek élő hétfőre...
Nem, ez nem szolgáltatása az egyébként teljesen ingyenes ovinak, hogy házhoz jönnek, pusztán érintett pedagógusunk a szomszédban lakik.

És ha már szülinap, persze, hogy lesz kívánság szülinapi torta. Idén csokoládé torta lett rendelve.
Két napja tortarecept vadászaton vagyok, mert persze, hogy tökéleteset akarok.
A magam szájízének már többet is találtam, de nem én leszek az ünnepelt.
Viszont ennek során jutottam el a "Szösszenetek" című blogra.
Még nem mélyültem el benne, de amit eddig olvastam, nagyon sok párhuzamot találtam.
Kezdve a blogger nevével... Márta...

Mindig is mondtam, hogy nincsenek véletlenek!

Délután ráakadtam egy tündéri karácsonyi díszre, meg is kellett csinálnom.
Kitömni a szokásos anyaggal tömtem- amit a Kicsi tépdesett darabokra-, csak sokkal kevesebbel, viszont tettem hozzá szegfűszeget. Ha már karácsony...

A legközelebbiig...!