Na, de azt nem gondoltam- szőke lévén, mert azért a hozzávalókból egyértelműen látszódik, hogy nem lesz gyenge adag-, hogy két napig fogjuk enni.
Annyi tészta jön ki belőle nyersanyagként, hogy akár hivatásos árus is lehetnék. És simán meg tudnék élni belőle...van benne valami...
Nagyon finom.
És amolyan, régi ízeket idéző.
Amilyen kislány koromban volt, és a régi Skála oldalában lehetett kapni otthon.
Egyedül csak a tejszínhab hiányzott róla.
Azt már nem volt kedvem csinálni.
Így is brutálisan eltelíti az embert.
De ha ezentúl gofrit akar enni valaki, ezt készítem.
Csak csökkentett adagban.
Aki eddig csak próbálkozott, és nem találta még meg az igazit, itt a recept: http://rupanerkonyha.cafeblog.hu/2014/08/19/bogres-gofri-ami-tuti-nem-ragad-le-2/
Ma szemre gyúrok csak. A napi planknak lőttek, pedig csak egy gofrit ettem.
De hogy edzzem a szemem, szépen, aprólékosan megvizsgálom a mai "BoldogBoglárkaNapot" virágomat, amit Férjtől kaptam.
Kedvenc virágom.
És a reggeli szakadó hóesést kellően ellensúlyozta.
A legközelebbiig...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése