Dilemma

Gyönyörű gömbök hullanak alá az égből.
A szobából szemlélve hónak néztem.
Aztán Férj behozott egy marékkal belőlük, jéggömbök. Vagy nem tudom, létezik-e ilyen kifejezés.
Olyanok, mint a hungarocell golyócskák.
Csak nem annyira melegek.
Sőt!

Jelzem, Házibácsink megvan. Épp most jött haza, eddig csend honolt a házban. Szegénykém, két naponta megy el itthonról, ez jóval több, mint amit megszoktunk Tőle, ebből is gondoljuk, hogy a baj nem kicsi.
Tegnap délután már egy fél órája nem hallottam, hogy köhögött (bár szerintünk az már inkább fulladozás) volna, jeleztem is Férjnek, aki adott magának pár percet, hogy felmegy, megnézi.
Aztán, szerencsére, egyszer csak (paradox módon, de) örömmel konstatáltuk, hogy halljuk, köhög-fulladozik.
Tudom, ez furán hangzott most.
De gondolj bele...Ez még az Élet jele.
Még ha kissé furcsa és fájdalmas jele.

Ma kaptam pár jó hírt, ezek ezen a napon még jobbnak tűnnek.
Ma 10milliószoros nap van. És még Telihold is lesz. Egész pontosan 19:05 perckor lesz teljes a Hold.
Szóval, ma gondolj csak jóra, szépre, ha másért nem, a saját napi jókedvedért!

Egyemismeg...köhög!
Egyfolytában.

Tegnap szemmel shoppingoltunk.
Ennek az a lényege, hogy megnézed tüzetesen, hogy mit nem veszel meg.
Na, jó, azért pár dolgot vettünk.
Nélkülözhetetlen a családban pár kreatív alapanyag, erre a Kicsi hívta fel a figyelmünket.
Az oviban minden héten alkotnak valamit, ami vagy újrahasznosított, vagy kapcsolódik az adott időszak ünnepéhez, vagy az éppen aktuális trendnek megfelelő alapanyagokkal ismerkednek meg.
Tegnap egy egészen édes kis Bohóccal és egy Nekérdezdmiazdenagyonhasznos valamivel jött haza.

Na, ez utóbbit épp tudnám hiányolni a lakásból, de mint tudjuk, mindennek van értelme és minden jó lesz egyszer valamire.
Apa megbeszélte a Kicsivel, hogy sorozatgyártásba kezdenek, mert az jó móka lesz.
Így pár, itthon még nem lévő dolgot beszereztünk a kedvenc Macis (Tedi) boltunkban.
Azért szeretjük, mert ez megfelel az otthoni Százforintos boltoknak, de -és senki ne haragudjon meg érte-, itt valamivel jobb a minőség és a kínálat. Persze, ebben is tudsz még a vásárlás napján eltörő tololót (nálunk otthon így hívtuk a pókháló eltávolítására szolgáló, akkor még kakastollból és nádból, azóta már műanyagból és színes szálas valamiből álló alkalmatosságot) venni, de például a konyhai eszközök, a fából készült lakásdekorok, az üvegbúrával rendelkező tálak, kerámia szezonális figurák, a papír, íróeszköz és kreatív alapanyagok 1-2 euróból igazán jó minőségben beszerezhetőek.
Jut eszembe, tegnap egy vágyott formátumú szabó babát is láttam az üzletben, habár minőségre nem tűnt olyannak, amiért 30 eurót kiadnék.
Akkor inkább marad a helyi használtcikk oldal, ahol sokkal szebbeket látok, sokkal barátibb áron...

Szóval, vettünk pár dolgot, ami még hiányzott, és ma délután meg alkotó tábort nyitunk a lakásban...

És a közelgő nőnap, vagy pusztán a szeretet jegyében, kaptam fonalat is!
De lehet, hogy inkább az 50%-os akció volt a döntő a dologban.
Én mindenesetre örülök.

Hogy mi lesz belőle, még nem tudom, terveim szerint egy stóla, tavaszra, nyárra, farmerkabáthoz, barna ballonhoz, vagy csak egy fehér tophoz.
Ennek megfelelően a minta valami szellősebb.

minta1.

minta2.

minta3.

minta4.

minta5.

 minta6.

 minta7.

 minta8.

 minta9.

 minta10.

 minta11.

 minta12.

 minta13.

 minta14.

 minta15.

minta16.

A minták, képek egy kivételével a netről.

De a Férjem által készített fa gombok egy részét már szeretném végre felhasználni.

Kötésről jut eszembe.

Itt, ebben az országban a szakmunkának igen szép ára van.
Vegyük például alapul a szemöldök szedést.
Biztos forrásból tudom (nem, nem járok itt sem fodrászhoz, sem kozmetikushoz), hogy egy szemöldök szedés 8 euró. Ha festik is, akkor azt hiszem, 10 eurót mondtak, hogy jön rá. Ez mondjuk a legközelebbi nagyváros legelittebb szalonjának tarifája. De a forrás tuti.
A szemöldök szedés csipesszel történik.
Időben mondjuk beletelik 30 percbe, de akkor már jobbról balra, meg balról jobbra is átfésültek szálanként szemöldökileg.
És ez volt 8 euró.
Ma meg kellett adnom egy barátnőmnek, hogy mennyiért kötök meg neki egy poncsót és egy kézmelegítőt. Már hogy abból egy párat, mert két keze van. Mint általában a nagy átlagnak.
Ezek elkészítése minimum két hetembe fog kerülni.
Ez nem azt jelenti, hogy napi szinten 8 órát fogok rajta dolgozni.
Sőt!
De tegyük fel, hogy naponta csak 3 órát foglalkozok majd vele.
Akkor az heti 5 nappal számolva 15 óra, két hét alatt 30.
Az majd egy heti rendes munkaidő.
Egy átlagos fizetés itt nettó 1.200,- euró.
Azaz heti 300,- euró.
Ami 40 órára jön ki.
Én ennek az összegnek igen csekély részét MERTEM mondani.
Nem azért, mert a barátnőm nem fizetné ki!
Sőt!
Hanem, a hangsúly a mertem-en van.
Mi az az összeg, ami hűen tükrözi egy kötés, horgolás, varrás során a rászánt időt, energiát?
Tényleg, csak hobbi szinten érdemes ezzel foglalkozni?
Nem, nem vagyok iparművész.
Igazán jó kötőnek, horgolónak sem tartom magamat.
De a tőlem telhető legtöbbet beleteszem a munkámba.
Mellesleg, szívem szerint, egy barátnak, kedves ismerősnek nem is pénzért csinálnám.
Hanem az alkotás öröméért.
De most akkor mi a nagyobb luxus?
Elkérni a munkáért járó megfelelő összeget, vagy ingyen, pusztán az adás öröméért alkotni?

A legközelebbiig...!