Gyermekkoromban Anyukámnak a varrós doboza szinte naponta a kezembe került, és órákig tudtam a gombokkal szórakozni, nézegetni őket.
Sok nem tetszett, mert csillogott, gyöngyház fénnyel.
És mennyire érdekes, hogy egy pár éve pont ezek a gombok lettek a kedvenceim.
Régóta álmodoztam róla, hogy egyszer újra nézegetni fogom őket, és esetleg magammal hozom.
Tegnap végre beszabadulhattam a kincses ládikába, és a számomra legszebbeket és emlékkel telítetteket elhozhattam.
És milyen jó, hogy az ember lányának a gyermekkori dolgait a szülői ház egyes zugai rejtik.
A libás pléh dobozka egyik kedvencem volt, hol a fülbevalóim, hol cukorkák titkos rejteke volt anno.
És most a gombok pihennek benne, kagylógombok, műanyagok, fából készültek, ANYUS gombok...
A fa spulnis cérnák és a stoppoló gomba feje Tatám hagyatéka, örökbecsű tárgyak, kizárólag díszei lesznek a kreatív sarkomnak.
Most boldogság van, nagy!
Köszönöm!
A legközelebbiig...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése