Adott volt Csipkés Felső, ami már eredeti funkcióját nem tudta betölteni. Tulajdonosa már nem hagyta őt érvényesülni, inkább elhagyta-a szekrénye mélyének legmélyén. Mondhatni, pinenésre ítélte, de az elmúlt napok történéseit ideadaptálva a nagyvilágból: száműzötté lett szegény blúzocska.
Ezen kívül volt Hegyikristály Karkötő-valaha naponta használatban.
Történt azonban egy nap egy súlyos baleset. A Meggondolatlan Tulajdonos-akit nevezhetnénk Megtisztelt Személynek is Karkötő szempontjából- egy nap tollaslabdázott. A játék hevében sajnálatosan Karkötő messzebbre repült, mint a tollaslabda.
Hegyikristály találkozása Betonnal nem csak lelkileg viselte meg Hegyikristályt, de a szíve és néhány alkotóeleme is megsérült.
Bár Tulajdonos továbbra is hitt Hegyikristály erejében, a baleset rádöbbentette, hogy óvnia kell, ezért már csak kíméletesen vette igénybe szolgálatait.
Az idő az évek során eljárt Hegyikristály gerince felett, mint minden idős ember gerince felett is szokása ez az Életnek. Így tulajdonképpen teljes nyugdíjazás várt rá...
Csipkés Felső és Hegyikristály Karkötő az évek és a költözések során hol egymás felé sodródott, hol távol kerültek egymástól.
Aztán eljött a mai nap, ami mindenki számára különleges volt. Kiolvasható volt a ma hajnali csillagállásokból is-gondoljunk csak a Hold és a Vénusz ritka együttállására-, hogy ma végre történni fog valami!
Főhőseink közös szerepet kaptak egy családi összetartozást jelképező történetben, melynek két felvonása már sikeresen elkészült.
Így lett Csipkés Felsőből és Hegyikristály Karkötőből egy család.
Fényük, szépségük, kitartásuk pedig tovább fog élni a családi összetartozás girlandjában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése