2014. március 19., szerda

Nagyhatalom leszünk

Avokádó ültetvényt tervezünk. 

Hát, na ja, akinek bejött az élet! 

Az első, saját avokádó-fácskánk így néz ki.
Most!
De lesz ő még árnyékot és élemet adó erőteljes fa is!
Remélem. Mert szeretném.
Hisz mi nevelgetjük...és olyan büszkék vagyunk rá!


Amilyen büszke vagyok az először újravirágzó ékszer-orchideámra!

Mert növénykedni jó!

A legközelebbiig...!


PS: igen, heti rendszerességgel penészgombát is nevelünk, rá kevésbé vagyunk büszkék, le is mosom mindig, de szerintem bizonyítási kényszere van, mert rendre előbújik. 

4 megjegyzés:

  1. Hűűű. Kíváncsi vagyok, mire juttok az avokádóval, apu próbálta régesrég, de pár leveles állapotnál nem jutott tovább.
    A virágzó orchidea képét megmutattam az enyémnek, hátha kedvet kap... végül is tavasz van, vagy miaszösz...

    VálaszTörlés
  2. Ági,
    tettem fel képet az avokádóról, most összehasonlítva, elég meglepő a növekedése. Amennyiben a többi 4 mag is megindulna, ígérem, egyet valahogy eljuttatok neked, ha elfogadod.
    Orchidea téren kíváncsian várom, hogy az új kezdeményeződés, amit látok, valóban újabb virágok lesznek-e, és bár az előzőnél határozottan, az első perctől kezdve tudtam, hogy márpedig az a tömött, hegyes dolog, az bizony nem levél, hanem virág, itt most, két centivel a már nyíló virágok mellett, nem merem elhinni, hogy egy ÚJABB adag virágocska érkezik, azon az orchideán, akit már többször ki kellett volna dobnom, ha egy kicsit is kegyetlenebb lettem volna...szóval, igen, igen, mutogasd csak, szerintem lesz hatása, és beindul a Tiéd is, ha másért nem, már csak hiúsági okokból is...:-)

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm!! :)
    Jelentem megint megmutattam, mert valamit benézhetett. Az előző vizuál-terápia óta hozott vagy 3 új levélhajtást. Ami ugye dicséretes, csak nem a kívánt cél, bár nem kérdeztem meg eddig ő mit kíván... meg kellene? Bonyolult az orchidea lélek...

    VálaszTörlés
  4. Jaj, hát az nálunk is úgy volt, hogy levelek jöttek-mentek, mint egy vándorcirkusz, aztán egyszer csak szerintem megunja önnönmaga zöldségét, és rájön, tud Ő színeket is produkálni. Csak közben elhúzza a mézesmadzagot, hogy mi már annyira felcsigázódjunk és lelombozódjunk, hogy amikor végre virágba borul, nemzeti ünnepként fogjuk ünnepelni!
    Egyet elárulok, beszélni, dicsérni szoktam Őket. Az éneklés két okból nem szerepel: 1. anno is inkább sportoltam, mint ének-zene tagozatos általános iskolásként kórusban kelljen fellépnem; 2. végül is nem tejhozam növelésre gyúrok, csak virágra... :-) de lehet, tényleg EL kellene velük beszélgetnünk, nem csak beszélnünk, nem?
    Lesz ott még virág, érzem én! :-)

    VálaszTörlés